Szerelmes gondok a fiatalkorban

Fiatalkori szerelem

Az emberek számára 16-25 éves korig kevésbé jelent problémát a társkeresés, illetve a társ megtalálása. De bizony már 25 éves kor felett vagy mondjuk 35-50 évesen túl egy váláson vagy akár özveggyé válás után, bizony nehézkés megtalálni azt az embert akit lehet szeretni, és akinél bizony félre tudjuk tenni a korábbi évek negatív tapasztalatait. Miért tartoznak ide a 25 év körüliek, joggal merül fel a kérdés. Hiszen ők még fiatalok, csinosak, és kevésbé törte meg őket az élet mint mondjuk egy 40-50 éves nőt vagy férfit. A válasz nagyon egyszerű, a 25 éves koráig egy fiatal már rengeteg tapasztalatot szedett össze, legyen az negatív vagy pozitív, valószínű hogy már 2-3 komolyabb kapcsolata volt. Ahol a sorrend a következőképpen alakult bizonyára:

1. komoly párkapcsolat: leginkább szárnycsapkodások, az ellentétes nem megismerése a cél, és a nemiség kapott hangsúlyt. Az itt megszerzett naív tapasztalatok egy idő után rögzülnek és azt hisszük, hogy már egy másik párkapcsolatban tudnák kamatoztatni azokat. Ezért is lesz ennek szakítás vége.

2. komoly párkapcsolat: újult erővel többnyire itt már tényleg találkozunk a szerelemmel. Itt érvényesül a szerelem első látásra állapot. Ebben a párkapcsolatban tapasztaljuk meg az igazi érzelmeket, gyöngédséget, szexet. Egyfajta önbizalommal rendelkezünk, melyet a már korábbi kapcsolatnak tudhatunk be, ahonnan is szert tettünk az elképzéseinkre, vágyainkra, céljainkra, tehát itt már kiforrott bennünk az, hogyan is szeretnénk élni, de leginkább hogy kivel. A 2. komoly párkapcsolatnak van leginkább esélye a túlélésre, és arra hogy akár össze is kötik az életüket és házasságra, majd jön a holtomiglan-holtodiglan. Viszont ez nem mindig jön össze, és bizony sok esetben a hitünk, hogy már annyira jól ismerjük önmagunkat, az életet és a másikat bizony csődöt mond. És az állandóan fellépő problémák, és gátló határaink bizony erősebbnek bizonyulnak mint akaratunk, és erőnk, hogy tovább életben tartsuk a kapcsolatunkat. Ilyenkor jön a szakítás, de nem is akárhogy, ilyenkor már mivel a szakításkor többnyire önmagunkat vagy a másikat hibáztatjuk, akkor vagy megcsalnak, vagy megcsaljuk a másikat. De a legkisebb arányban tudunk megegyezni párunkkal, hogy mindenki lépjen túl a kapcsolaton, és a legkevésbé tudjuk elfogadni a tényt, hogy párunk a későbbiek folyamán egy másik nő vagy férfi oldalán lesz boldog-amire mi képtelenek voltunk.

3. komoly párkapcsolat: már ha van ilyen....

A 3. kapcsolatnál leginkább a kaotikusság a jellemző. Itt már zavarban vagyunk, hiszen másodszor hisszük azt, hogy na majd most kamatoztatom eddigi tudásomat, na majd most mindent jól csinálok, és mégsem. A hibák itt is ugyanúgy előjönnek, saját határainkban itt is megütközünk. És sajnos be kell ismernünk, hogy kapcsolataink eddigi kudarcaiban bizony-bizony mindig benne voltunk nyaking.

És itt jön a 25 évesek párkapcsolatai problémái: kiégettség, csalódottság önmagunkban és másokban, félelem a következő partnertől, félelem a következő kitárulkozástól, intimitástól.

A történet ilyenkor vesz óriási fordulatot, a huszonéves fiú vagy lány titokban vágyik a komoly párkapcsolatra, de mégsem érzi magát erre képesnek így futókalandokba keveredik, és egyéjszakás kapcsolatok követik egymást, persze mindig más-más partnerrel. Vagy olyan férfiak, nők felé kezdünk el kacsingatni akik már egyébként is párkapcsolatban élnek, tehát szeretői viszonyok alakulnak is. A szeretői viszonyok esetében pedig minden kezdődik elölről.

Ez a cikk nem arról szól, hogyan alakítsunk jó párkapcsolatot, ez a cikk mindösszesen arról szól, hogy észrevegyük és messziről lássuk korábbi kapcsolatainkat egyszerűen de objektíven, hogy lássuk mikor-mi vezérelt. És hogy a következő kapcsolatban ne a régi kapcsolat megoldása legyen a cél, hanem az új pár felfedezése és a vele való boldogság elérése.