Pszichológia
Férfi kontra nő
Miért van annyi bajunk egymással?
A nő a fejlődés során a gyermekszülésre és a fészek védelmezésére szakosodott, ennek megfelelően a női agytekervények a gyermeknevelésre, a táplálására és a hozzátartozók iránti szerető gondoskodásra álltak be. A férfi fejlődése egészen más munkaköri leírást hozott magával:ő a vadász, az üldöző, a védelmező, a családfenntartó, a problémamegoldó. Van tehát értelme annak a kijelentésnek, hogy a férfi és női agy tekervényei más-más célokra és feladatokra alkalmasak. A tudományos kutatások, különösen az agy korszerű vizsgálati módszerei megerősítik ezt.
Nők írják az emberi kapcsolatokról szóló könyvek zömt és 80 %-ban nők vásárolják meg. Az ilyen könyvek többnyire a férfiról és a férfi hibáiról, a hibák kijavításáról szólnak. A legtöbb párterapeuta is nő. Az elfogulatlan megfigyelőben ez azt a benyomást keltheti, hogy a nők jobban törődnek a párkapcsolattal, mint a férfiak.
Sok tekintetben ez igaz is. A párkapcsolat ápolása nem játszik fontos szerepet a férfilélekben, -gondolkodásban és alapértékekben. Következésképpen a férfi vagy egyáltalán nem is próbálkozik párkapcsolattal, vagy hamar feladja, mivel számára a női gondolkodás- és cselekvésmód túlságosan bonyolult. Előfordul, hogy az adott viszonyban nem találja a helyét, és idő előtt kiszállni mégis csak könnyebb, mint beismerni a kudarcot. Pedig a férfi pontosan ugyanolyan jó, egészséges és kielégítő kapcsolatra vágyik, mint a nő. Csak ő egyszerűen azt hiszi, egy szép napon majd rátalál a tökéletes kötelékre, semmi szükség hát a felkészülésre vagy előtanulmányokra. A nő rendszerint úgy okoskodik: a férfi, aki szereti őt, már biztos meg is érti - ami téves feltételezés. Ellentétes nemnek hívjuk egymást, és nem véletlenül - egymás ellentétei vagyunk.
Mi vagyunk az élőlények egyetlen olyan faja, amelynek a párzási, udvarlási, párkapcsolati rituáléja nem megy olajozottan -más fajoknál mindez simán zajlik. A fekete özvegy vagy az imádkozó sáska - amely rögtön párzás után megöli a hímet - is ismeri a párosodás játékszabályait, és híven tartja magát hozzájuk. Vagy vegyük például a polipot. Egyszerű, aprócsak agyú állat. De a polipok sohasem vitatkoznak a hím és a nőstény között különbségekről, a szexről vagy a hozzá vezető útról. A nőstény meghatározott időben tüzelni kezd, a hímek pedig integető karokkal mind köréje gyűlnek. A nőstény ekkor kiválasztja azon egyedet, melynek karjai a legszimpatikusabbak, és zöld utat ad neki. Soha nem vádolja, hogy nem figyel rá, a hím pedig nem aggodalmaskodik, hogy vajon a nősténynek is jó volt-e. Nincsenek tolakodó, tanácsokat osztogató hozzátartozók, a nőstény polip nem nyafog a testsúlya miatt és soha nem sóvárog lassabb karokkal ölelő pár uátn.
Az ember azonban határtalanul bonyolult. A nő saját állítása szerint érzékeny férfira vágyik, de azt már nem szeretné, ha túl érzékeny volna. A férfinak nincs sok fogalma a finom különbségekről. Nem fogja föl, hogy a nő érzelmeire kell érzékenyen reagálnia, más helyzetekben azonban a kemény és férfias viselkedés kívánatos.
Pötyögd be az internet böngészőbe a párkapcsolat vagy a nemi élet szavakat, és első nekifutásra mindjárt 463,000 találat közül válogathatsz, amely segít a konfliktus kezelésben, a nemi életben, a csábításban, stb. A párkapcsolat az összes többi állat számára egyértelmű procedúra: a fajfenntartás eszköze. Ők nem gondolkoznak, hanem cselekednek. Minket viszont a törzsfejlődés arra kényszerít, hogy tudatosan törekedjünk a lehető legjobb viszonyra a másik nemmel, mert csak így van esélyünk a boldog életre, csak így vehetjük ki jogos részünket abból a mulatságból, izgalomból és gyarapádosból, amely egy jó kapcsolat velejárója lehet.